Június 29-én papszentelés volt Gyulafehérváron. A gyulafehérvári főegyházmegye főpásztora, Dr. Jakubinyi György érsek 2013. június 29-én, szombaton, Szent Péter és Szent Pál főapostolok ünnepén, délelőtt 10 órakor a székesegyházban végzett szentmise keretében 5 társával együtt pappá szentelte Elekes Szabolcsot. Egyházközségünkből többen zarándokoltunk el a szentelésre. Istennek legyen hála, hogy Elekes Szabolcs eljutott a papság szentségének második fokozatáig.
Június 30-án vasárnap este 18, 30 órától primicia, Elekes Szabolcs újmisés első ünnepélyes szentmiséje volt templomunkban. 35 paptestvér és telt templom tette ünnepélyessé a primiciát, melynek ünnepi szónoka T. Czikó László, a gyergyószentmiklósi Szent István templom segédlelkésze volt.
Házigazdaként a következő köszöntő szavakkal indítottam Elekes Szabolcsot a szolgálati papság útján: „Kedves Újmisés Testvérem, keresztény testvéreim! 100 egynéhány napja a Szentlélek Isten Ferenc pápát adta ajándékul Egyházunknak. Az új pápa stílusa, szerénysége, közvetlensége, alázata, azaz evangéliumi magatartása, rövid idő alatt meghódított mindenkit: hívő és nem hívő embereket egyaránt. Ferenc pápa egy érdekes lendületet adott az egyháznak és a világnak egyszerűségével. „Nyitott ész, hivő szív” c. könyvében a papokhoz szólva hangsúlyozza, hogy „senki sem maga választja a papságot, hanem Jézus választja ki az embert. A papi exisztencia akkor marad meg, ha szüntelenül a Jézussal való találkozásból táplálkozik. Keresni az Urat, engedni, hogy ő találkozzék velünk.” A papnak szüntelenül a Jézussal való találkozásból kell élnie. Egyházközségünk harmadik hivatása az elmúlt másfél évtizedben elérte az oltárt. Élő egyházközség élő hivatásokat szül. Közösségünk szentmiséiben és a lelkiségi csoportok imáiban imádkozunk papi és szerzetesi hivatásokért. A templomunkban bemutatott első ünnepélyes szentmisédben az egész egyházközséget köszönd meg Istennek! A pap nem önmagáért pap, hanem a népért – tanítja a szentatya a papságról. A papnak vigyáznia kell magára és a nyájra, figyelmes pásztor kell lenni a ragadozó farkasokkal szemben. A pap a gyengédség és lelkipásztori szeretet embere. A papok az emberek szolgálatában állnak, hogy óvják, építsék és védelmezzék a népet. A szeretet és a védelem kapcsolata ez Isten és a lelkipásztor, valamint a nép és a lelkipásztor között. A pap a népért van, a nép szolgálatában áll: segíti növekedésüket, legelteti a nyájat és megvédi őket a farkasoktól. Nekünk, papoknak Krisztus szamarai kell lennünk! Ez azt jelenti, hogy felszentelt papként életünket, Krisztus szolgálatába kell állítanunk! Ahogy a Jeruzsálembe bevonuló Jézust is vitte a hátán a szamár! Az emberek leterítették az útra ruháikat, tiszteletük jeléül. Krisztusnak terítették le, és mégis a szamár lépkedett azokon. Nem a szamárnak terítették le, hanem Jézusnak. Egy nyitott lelkű Isten szolgájának minduntalan tudatosítani kell magában, hogy a sok tisztelet, elismerés nem neki szól, hanem az Őt meghívó és küldő Jézus Krisztusnak. Imádkozzatok a papokért – kérem az újmisés, a magam és minden paptestvérem nevében! Nagy szükségünk van a hívek imájára, hogy hűek maradhassunk, hogy olyan emberek legyünk, akik vigyáznak a nyájra és önmagukra, akiknek szíve mindig a nép felé fordul. Imádkozzatok, hogy az Úr megvédjen minket a kísértésektől, hogy ne farkasokká váljunk, hanem igazi pásztorok maradjunk. Kedves Újmisés Testvérem, a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz oltalma alatt álló egyházközség eddig is és továbbra is imádkozik érted és a papokért. Ezzel az ima-hátérrel mutasd be első ünnepélyes hálaadó szentmisédet!